Fekvése
A Krk sziget délkeleti részén az azonos nevű tágas öbölben fekszik. Baška a sziget legdélibb települése, itt ér véget a szigeten végigfutó fő közlekedési útvonal. Baška mintegy harminc kavicsos stranddal rendelkezik, melyek közül a legszebb és legnagyobb a Vela plaža. A Vela plažát számos vendéglő, lokál, pizzéria, kávéház, bár, szálloda és magánszállás övezi. A Vela plaža mintegy 1800 méter hosszú természetes kavicsos strand, akát több ezer fürdőzőt is fogadhat egyszerre. Sekély víze miatt különösen alkalmas gyermekek és úszani nem tudók számára. 1999-ben elnyerte a kiváló minőségű európai strandok kék zászlaját, melyet az Alapítvány a Környezetvédelmi Oktatásért nevű nemzetközi szervezet (FEEE) adományoz.
Története
A környező barlangokban talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Első ismert lakói az illírek egyik törzse a japodok voltak. Az illír települések helyén az 1. századtól a szigeten több helyen is római települéek fejlődtek ki. Baška keletkezése ennél később 418-ban történt a mai település felett emelkedő Szent János (Sv. Ivan) nevű magaslaton. A rómaiak után bizánci uralom következett, majd a 7. században az avarok segédnépeként a horvátok ősei érkeztek ide. A horvátok újjáépítették a szigeten talált illír erődítményeket. Krket 1001-ben a velenceiek foglalták el, majd rövid ideig a fiatal horvát állam fennhatósága alá tartozott. 1118-ban újra Velence foglalta el és vazallusa, egy helyi nemesi család, az 1430-tól Frangepánoknak nevezett Vegliai hercegi család őse Dujam gróf (Duymus comes) igazgatása alá rendelte. Baška várkastélyát 1232-ben említik először ’’castelum Besca’’ alakban. A mai Baška a 14. században alakult ki a várkastélyból és az öböl melletti településből. I. Lajos magyar királynak a Velence ellen viselt háborúja során a velenceiek felgyújtották a várkastélyt, így a település központja végleg az öböl mellé került. Baška vált a sziget legfontosabb kikötőjévé és a sziget fő bejáratává. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. [2]
A turizmus fejlődésével a településnek is lépést kellett tartania. 1908-ban megalakult a helyi szépítő egyesület. 1906-ban felépült az első szálloda a Hotel Zvonimír. 1908-ban kiépült a strand és a 18 kabinos fürdőépület. Elkezdődött a turistautak szervezése, szállodák, panziók, villák és más vendéglátóhelyek nyíltak. 1911-ben megnyílt a Baška szálloda. 1914-ben már elérte a kétezret a vendégek száma, megnyílt a Velebit és a Volarić szálló. A következő években az I. világháború miatt a turizmus szünetelt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 1922 és 1929 között újra fellendült a turistaforgalom, a legtöbb vendég cseh és szlovák volt, de nagy számban jöttek osztrákok, németek olaszok is. 1922-ben felépült a Hotel Kvarner, 1928-ban a Hotel Europa, 1930-ban a Hotel Triglav. Baškára 641 házratásba és szállodába beveztették az elektromos áramot. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia része lett. 1953-ban megalakult a baškai turisztikai egyesület. 1955-ben megindultak a háború utáni első külföldről szervezett turistautak. 1967-ben megépült a Zalaće autóskemping. 1969-ben megindult a Zengg-Lopar-Baška kompforgalom. 1970-ben felépült az ezer főt is befogadni képes Hotel Corinthia és megnyílt a helytörténeti múzeum. 1971 és 1984 között az itt töltött venségéjszakák száma 162 ezerről 400 ezerre növekedett. 1991-ben Baška az önálló horvát állam része lett. 1994-ben Baška önálló község lett. [3] 2011-ben a településnek 981, a községnek összesen 1668 lakosa volt.